Karakter

 Dukkon Péter   Az első részben áttekintettük, hogy mi volt a japán stratégiai (hadműveleti) terv a midwayi akció során. Milyen erők álltak rendelkezésre, és mikor kezdődött az akció. Most vizsgáljuk meg, hogy Pearl Harbor után milyen stratégiai céljai voltak az Egyesült Államoknak, ehhez milyen erők álltak rendelkezésre, és hogyan változott a Csendes-óceáni flotta vezetése. 1941. december 7-én a Pearl Harbor b a n horgonyzó amerikai flotta szinte teljesen megsemmisült. Nyolc 1 csatahajójából négy elsüllyedt, egy felborult, három súlyosan megsérült. Három cirkáló és több romboló is súlyosan megsérült. Szintén a Csendes-óceáni flottához tartozott három hordozó: az Enterprise, a Lexington és a Saratoga. Utóbbi k aliforniai nagy javításon volt. A másik kettő ekkor nem volt Pearl-ben, ezért a támadást sértetlenül átvészelték. Többek között erre is alapozzák azokat a konte ó kat, hogy az USA szándékosan nem tett semmit a támadás kivédésére, hogy legyen ürügye belépn...

Pécz Eszter       Tudjuk is, ráadásul mindenütt halljuk, hogy olvassunk sokat a gyerekeknek – igazság szerint engem már ez is fel tud mérgesíteni, mert elég gyakran úgy hangzik el, hogy nem is feltételezik, hogy olvasnánk a gyerekeinknek. „Mert a mai szülők …” (Olvasunk, sőt mondunk is mesét, még népdalokat is éneklünk nekik.) Mesékből és gyerekversekből hatalmas a választék, de gyakran szembesülünk azzal, hogy a mennyiség a minőség rovására nőtt. Szerencsére sok jó mesekönyv és gyerekvers van, nem csak a már klasszikusnak számítók, hanem újabbak is, sőt még jó rajzfilm is akad. Most azonban a rossz tapasztalatokról szeretnék beszámolni, mivel az utóbbi pár évben elég sok problémával találkoztunk mesekönyvek, gyerekkönyvek választásánál – mármint amióta gyerekeink vannak és ismét meséket olvasunk. Sőt nézünk is meséket, aminek a felvállalásához szintén bátorság kell sokszor, mert emiatt is gyakran kritikát kapunk – általában olyan szülőktől, akik büszkék rá, h...

 Wágner Eszter   Mit olvassunk januárban? E heti posztunkban egy szubjektív válogatást közlünk hat kortárs magyar irodalmi lap friss számaiból. Wágner Eszter végigböngészte az Alföld, az Eső, a Kalligram, a Látó, a Székelyföld és a Tiszatáj aktuális felhozatalát, hogy beszámoljon róluk a Szófa webes felületén, és itt, az Új Karakteren. Lássuk, mit kínál.   A januári lapajánlóban hat folyóirat szövegeit szemléztem. A paletta kiegészült a Székelyföld kulturális folyóirattal, és a negyedévente megjelenő Eső téli száma is ebben a hónapban aktuális. Hatalmas anyagból válogathattam, ami megkönnyítette a dolgomat, de rengeteg jó szövegből kellett kiemelnem ezt a szűk tucatnyi, számomra legizgalmasabb darabot, ami viszont feladta a leckét. A lapok megnövekedett számára tekintettel a megszokott tízes lista ebben a hónapban tizenkettőre bővül. Tizenkettedik: Vass Norbert retró népmeséje; avagy az Ikercipók (novella) [Kalligram] Sokan irigykedünk a viki...