Karakter

Mohácsi Árpád Sokan azt gondolják, hogy prózát könnyű fordítani, mert nincs ez a felhajtás a rímekkel meg a jambusokkal. A rímek és jambusok szempontjából igaz is az állítás, ilyesmivel nem kell bajlódnunk a prózánál. Adódik azonban számtalan más nehézség.                                                                 Jack Kerouac                                                                  Itt van mindjárt a szleng kérdése. A beatnemzedék írói többnyire az ötvenes évek nyelvén írtak, azon belül egy szűk csoportnyelvet használtak. Hogy kell ezt magyarra lefordítani? M. Nagy Miklós, aki 2011-ben adta ki az Úton új fordítását, néhány szemléletes példával érzékelteti a kérdés bonyolultságát. Azt mondja, hogy a beat , a cool , a hip , a dig , a kick és az it szó abszolút nehézkesen fordítható csak magyarra, mert minden mást jelent, mint ahogy azt a szótár alapján gondolnánk. A cool nem egyszerűen menő, hanem kívülálló, a hip a nagyon kúl, a kick az a nagyon durva buli, ami k

Götz Eszter Lilian Bassmann: Anneliese Seubert,  1996 Ha nyitva lenn a világ, tódulnának a nézők a Műcsarnok Fotóikonok című kiállítására, hiszen ott olyan képekkel találkozhatnának, amelyek a fotótörténet legnagyobbjai között ismerünk – vagy ha nem is ismerjük, láttuk már valahol, ott van az emlékezetünkben valahol. Így most csak bekukucskálhatunk a zárt ajtók mögé, például panorámafotóval , vagy bekapcsolódhatunk a virtuálistárlatvezetések valamelyikébe. Talán június végéig még megnyílnak a kapuk. De a kiállításról addig is érdemes tájékozódni. Nem csak azért, mert „nagyágyúk” kerültek Budapestre, hanem azért is, mert a hallatlanul izgalmas anyag egy teljesen szubjektív válogatással állt össze. A nemzetközi fotótárlatokat rendező madridi diChroma Photography igazgatója, Anne Morin állította össze a legendás New York-i galerista, Howard Greenberg gyűjteményéből. Greenbergről tudni kell, hogy ő az, akinek köszönhetően a fotóművészet bekerült a műkeresk

  Dukkon Péter    A történet Szabó Magda családregénye nagyszüleiről, szüleiről népes rokonságáról, Hajdú és Békés megyei notabilitásokról, polgárokról, az ott élő emberekről és kapcsolataikról. A regénynek többféle adaptációja ismert. Maga a regény (Szépirodalmi, Bp., 1977). A regényből készült színdarab. Számos helyen játszották az országban. Ősbemutató 1977.12.16 Madách színház. Illetve egy Bereményi Géza által jegyzett 2006-ban készített hat részes játékfilm az MTV finanszírozásában. Mind a Madách színházban játszott darab, mind a filmsorozat szereposztása parádés. És miért is érdekes ez? Valamikor a közelmúltban olvastam, hogy XXI. század legelismertebb (olvasottabb) magyar szerzője Szabó Magda. 2015-ben Ajtó című regénye (Magvető, Bp., 1987) 2015-ben felkerült a New York Times 10-es bestseller listájára. Mivel az Ajtó nem volt meg, de könyvtárunkban ott volt a Régimódi történet – feleségem hozta a házasságba – így azt kezdtem olvasni. Egyből beleszerettem. Nem is annyira irod

Bodrogi Csongor Lapajánló a Szófán olvasható irodalmi lapok április számaihoz Áprilisi ajánlómhoz öt lapszámból gyűjtöttem össze azt a tíz írást, melyet különös figyelemmel ajánlok elolvasásra. Az ESŐ tavaszi száma majd pár hét múlva jelenik meg, és a következő ajánló anyagába kerül bele. Ahogyan az eddigi hónapokban, ezúttal is igyekeztem minél több műfajú szöveget fölvenni a listára. A   verseket   pirossal, a   novellákat   kékkel, az   esszéket és elméleti szövegeket   zölddel, a   műfordításokat   lilával jelöltem. [Bodrogi Csongor]   A TIZEDIK: Csobánka Zsuzsa Emese: Hagyaték (vers) [Alföld] Ez a megrázó vers azzal a leíró mondattal indít, hogy  „Álmomban megörököltem a kutyátokat.”  Hogy azonban álomleírásról van szó, azt a kevésbé figyelmes olvasó hamar elfelejti, a versanyag ezután ugyanis egyre valóságosabbá és plasztikusabbá válik. A megörökölt kutya lassú haldoklása, és a haldokló kutya melletti részvétteli virrasztás válik a szöveg tárgyává. A záró versszak már az elengedé

 Pécz Eszter Ha valakinek van még ereje az olvasást választani a jelentől való eltávolodásra, ez a könyv nagyon alkalmas a romantikus elvágyódás – helyett. Nem egy boldogabb, könnyebb, szebb környezetbe visz, hanem egy még sokkal nehezebb és sötétebb korszakba. Annak is érdekes lehet, aki szereti és nagyon jól ismeri a 20. századi magyar történelmet, és annak is, aki nem szereti a történelmes és/vagy nem emlékszik az összes dátumra és eseményre. A regény segítségével az 1944 december és 1956 november közötti időszakot ismerhetjük meg más nézőpontból, mint a történelemkönyveken keresztül. Egy fiatal férfi szemszögéből mutat be néhány fontos epizódot a saját és a legjobb barátja életéből. A főszereplők nem hősök, nagyon nem példaértékűek, csak egyikük különleges és csak egy kicsit, viszont rendelkeznek sok olyan nem túl szimpatikus tulajdonsággal, ami ma is általános. A problémáik, nehézségeik egy része is nagyon hasonló az azóta is szokásos és szokványos problémákhoz, más részük a