Karakter

  Havassy Gergely Az alábbi néhány bekezdés Lee Chang-dong-nak, a kilencvenes éve közepe óta tevékenykedő és családi vagy szerelmi konfliktusok körül forgó történeteiről épp úgy, mint realista ábrázolásmódjáról híres rendezőnek legutolsó, 2018-ban debütált filmjéhez igyekszik úgy közelíteni, hogy eközben a filmkritika műfajától távol tartja magát. Ugyanakkor nem ajánló, aki a filmet korábban nem ismerte, ezek után aligha nézi meg, de talán azok, akik látták, ismét előveszik. Hozzávetőlegesen egy évvel ezelőtt láttam először Rob Gonsalves The Sun Sets Sail (másképpen Bridging the Seas with Boat) című festményét. A képen nagy kék óceán locsog békésen; egy távoli sziget felől kanyarodva boltívek számtalanja közeledik felénk, és ahogy közelednek, egyre nagyobbak, egyre jobban megfigyelhetők lesznek. Bal oldalon az eget bárányfelhők takarják, előttük a boltívek fehérek, pusztán a kékes beütésű árnyék emeli ki őket a rikító rengetegből. Jobb oldalon nincsenek felhők, fokozatosan elfogynak é

Bánki Éva Győzelem és vereség meglehetősen viszonylagos fogalmak. 1241-ben a Magyar Királyság sorsdöntő vereséget szenvedett Muhinál a tatár főseregtől – az ütközet fontosságát jelzi, hogy IV. Béla vereségéről muszlim, sőt kínai források is beszámoltak. A Magyar Királyság ekkor a Föld egyik legnagyobb hódító hadseregével állt szemben. Egy muszlim és kínai haditechnikával pompásan fölszerelt (a tatárok Muhinál már rakétákkal rémítgetik Béla király katonáit), az akkori világ legjobb kémhálózatával rendelkező nomád hadsereggel. A tatárok katonai erejét a lélektani hadviselés, vagyis a hírük, a legendás "gátlástalanságuk" is megsokszorozta. A sötétnek mondott középkorban lovagi hadseregek nem szoktak milliókat kiirtani csak a "pompa", vagyis az elrettentés kedvéért. A tatár irtóhadjáratok (Magyarország lakóinak – legóvatosabb becslések szerint is – legalább a 15 százalékát lemészárolták) rengeteg áldozatot követeltek. A magyar középkor egyetlen évig tartó, traumatik

  Dukkon Péter   Így a pandémia idején elég sok podcastot és Youtube műsort hallgatok. Valamelyiken elhangzott, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság kevésbé fontos, mint az anyagi biztonság. Ezért nincsenek nagy felhorgadások, tüntetések mostanság. Ezek a mondatok eléggé az elevenembe találtak. Nem akarok aktuális politikával foglalkozni, de alaposan végiggondoltam az én rendszerváltásomat. Nem gondolom, hogy tipikus lenne. Ahány ember, annyi rendszerváltás. A sajátomra viszont úgy emlékszem, hogy próbáltam ragaszkodni az elveimhez, sokszor az anyagi biztonságom rovására is. És úgy láttam, hogy mások is próbáltak ragaszkodni az elveikhez, talán kevesebb sikerrel a szükségesnél.                                                       Lánchídi csata (1986) Az én rendszerváltásom valamikor 1985-ben kezdődött. Akkor lettem tagja egy vgmk-nak [1] . A vgmk-k és valószínűleg a gmk-k is olyan tevékenységet végeztek, amelyeket főmunkaidőben nem tudtak, vagy nem akartak ellátni. A csatlakozá

Mohácsi Árpád Bereményi Géza: Magyar Copperfield Magvető, 2020, Budapest   A baldóver kevéssé használt szó manapság, a regény egyik kulcsszava, az Eldorádó ból jólismert nagyapa szóregiszteréhez tartozik. Bereményi Sándor szerint az a legfőbb útravaló az életre, hogy Géza éljen úgy, hogy ne legyen baldóver .   Nagyapa az egész regényben rosszul használja a baldóver szót, talán a balekkel, balfékkel keveri, ugyanis lúzer értelemben használja, ám a szó eredeti jelentése ennek éppen az ellenkezője. A Teleki téri árus figurája maga testesíti meg leginkább a baldóverséget a szó eredeti jelentésében, a nagyapa maga egy igazi baldóver , vagyis élelmes, ember, olyan, aki érti a csíziót, akiben megvan özvegy Varsányiné talpraesettsége és élni akarása. De miért használja a regény következetesen rossz jelentéssel a szót? Nem arról van szó, hogy a főhős – tudatosan vagy véletlenül – éppen azt akarja bemutatni, hogy hogyan lehet itt Kelet-Európában érvényesülni, ami nem megy baldóverség n