Fogyi társadalom
Dukkon Péter írása
Minden elromlik egyszer, te veszel másikat helyette?
Manapság sokszor találkozunk a fenntartható fejlődés fogalmával – anélkül, hogy bárki elmagyarázná, vajon mit is jelent ez. A másik oldalon a GDP növelése áll. Nekem az az érzésem, hogy a két fogalom ellentétes egymással, de a szinergiát mindenképpen nélkülözi. A GDP növelésének egyik biztos módja a fogyasztás ösztönzése. Ez egyrészről lehet új szükségletek kielégítése, másrészről viszont a régi szükségletek kielégítése új módon. Mivel az új szükségletek jelenleg az online térben keletkeznek, és a szereplők jórészt olyan gigamultik, mint a Google, a Facebook, a Microsoft, a Huawei, a Samsung stb. Itt viszonylag kis lehetőség van labdába rúgni. Persze mindig van egy-két startup, de őket a nagy halak gyorsan felfalják. A másik lehetőség, hogy valamilyen módon kikényszerítsük a régi, de egyébként jól működő termékeink lecserélését. A következő bűvszavak mellett történik a dolog: energiatakarékosság, környezettudatosság, megújuló erőforrások használata, ökológiai lábnyom csökkentése, újrahasznosítás. Mindenki fel tud sorolni még további fogalmakat, de kérdés, hogy ezeknek az elveknek az alkalmazása nem kontraproduktív-e? Két személyes példával rukkolok elő. A következtetéseket vonja le mindenki magának. Gondolom, mindenki talál bőven saját példát is.
1998-ban
Budapestről kiköltöztünk az agglomerációba. A megvásárolt házat bővítettük és
gépészetileg is rendbe hoztuk. Az egyik legnagyobb beruházás egy 35 KW-os kazán
volt indirekt bojlerrel, hazai gyártótól. 2000-óta használtuk a berendezést,
nem volt vele probléma. Az éves felülvizsgálatokat elvégeztettük, és berendezés
jól teljesített. Két hibára emlékszem, de egyik sem köthető a kazánhoz. Gajra ment a termosztát és a szivattyú. Aztán a szerelő szólt, hogy a gyártó
tönkrement, bezárt. Pótalkatrész pedig nincs. Összeült a családi kupaktanács,
és végül úgy döntöttünk, hogy lecseréljük a kazánt. Nem mertük vállalni annak a
kockázatát, hogy télen, fűtési szezonban megy tönkre, hiszen az új szabályzók
miatt ez nem egy egyszerű csere.
2020-ban szerettük volna meglépni a dolgot, de a pandémia miatt nem mertünk
belevágni. Az új szabályozás miatt 2018-tól már csak kondenzáció készülék
szerelhető be. Az, hogy egy 28 KW-os kazán ára ma a tízszerese a 2000-es évek
árának, még nem a legnagyobb probléma. Sajnos a kondenzációs kazánhoz a kéményt
is át kell építeni, ami plusz költség, nem is kevés. Szükség van még egy
egyszerűsített gáztervre[1].
A gáztervhez kell egy érintésvédelmi terv, amit FI[2]-relé
hiányában nem adnak ki. A kondenzvizet is el kell vezetni. Ha nincs csatorna
ott, ahol a kazán üzemel, ennek kiépítése is plusz költség. A két kazán
természetesen nem kompatibilis. Az új kazán beépített szivattyúja nem tudja a
teljes kört forgatni, külső szivattyút meghajtani nem tud. A vezérlést a
termosztátról kell levenni, de valószínűleg ehhez új termosztát szükségeltetik.
Tehát összefoglalva kb. 1,6 millió forintért lecseréltük az egyébként jól működő
kazánunkat egy új kazánra[3].
Amennyire meg tudom ítélni, az új berendezés semmi olyat nem produkál, ami
minőségi változást hozna. Igaz a gázszámlánkat még nem láttam, viszont elég sok
mindent összeolvastam a kondenzációs kazánokról. Igazán megtakarítás csak
padlófűtés esetén várható, ami nálunk nincs. Még mielőtt mindenki halálra unja
magát a kazánológián, befejezem. Az viszont idetartozik, hogy mikor
rákérdeztem, hogy mennyi az új kazán várható élettartama, meglepetésemre max.
10 évet ígértek. Valószínűleg 10 év múlva lesz egy új projekt, új előírások
szerint, két-háromszoros áron. Nesze neked szép szólamok, fenntartható
fejlődés.
A másik
tanmese a mosogatógépről szólt. Mivel köztudottan utálatos dolog mosogatni, így
valamikor a 2000-es évek hajnalán beruháztunk egy mosogatógépre. Nem túl nagyra
becsült olasz márkát vettünk. Szépen tette a dolgát vagy 12 évig, de akkor
beadta a kulcsot. Várható volt, hogy így lesz. Nálunk nagyon kemény a víz, és
ez alaposan megviseli a mosó- és mosogatógépeket. Mivel tartottam tőle, hogy
előbb vagy utóbb engem is csatasorba állítanak a szennyes edények frontján, így
gyorsan beruháztunk egy új mosogatógépre. Egy nagy német gyártó szuper gépét
vettük, persze szuper áron. Azt azért megjegyezném, hogy a 2015-ös és 2021-es
mosogatógép árak köszönő viszonyban sincsenek. Másfél – kétszeres szorzóval
lehet számolni. A boltban, ahol a készüléket megvettük, erősen ajánlották a
kiterjesztett garanciát, persze felárral, öt évre. Bár általában nem szoktam
igénybe venni, most mégis elfogadtam a kiterjesztett garanciát. Otthon üzembe
állítottuk a berendezést. A régi gépet a kereskedő elvitte – itt legalább
működött a jogszabály, nem úgy, mint a kazán esetében. Boldogok voltunk. Aztán
a feleségem nagyon gyorsan kiszeretett az új gépből. Állítólag nem mosogatott
olyan szépen, mint a régi. Az igazi arculcsapás viszont akkor következett be,
amikor a kiterjesztett garancia lejártával a gép is megadta magát. Kerregett,
berregett, búgott. Aztán kigyulladt egy piros lámpa a mosogatás legvégén, és az
edény ott maradt elmosatlanul. Feldúltuk az internetet, elolvastuk a
dokumentációt, nagyon bölcs képet vágtunk a fiammal, de problémát orvosolni nem
tudtuk. A gép elromlása szintén a pandémiás időszakra esett, így 2020 őszétől
ismét kézzel mosogatunk. Aztán két hete szerelőt hívtam, aki megállapította,
hogy a gép beázik. Engem azokra a cipőkre emlékeztet, aminek a dobozára rá volt
írva, hogy mérsékelten vízálló. Szóval a tömítés, ami az elektronikát védte a
víztől, tönkrement, és az elektronika beázott. Az új panel 60 ezer[4],
a tömítés 20, a munkadíj 15. 95 ezerért javították volna meg a gépet. Ez nem
tűnt nagyon racionálisnak, így a javítástól eltekintettünk. Gondoltuk, a
szerelő jobban ért a mosogatógépekhez, mint mi, így tanácsot kértünk, hogy
milyen márkát vegyünk. Javasolt típust, és azt mondta a legegyszerűbbet vegyük,
az többet bír. És volt még egy érdekes megjegyzése: A mérnökök régen azon dolgoztak, hogy hogyan tudnak egy készüléket
jobbá, megbízhatóbbá tenni. Ma viszont azon, hogy hogyan tudják megoldani a gép
élettartamának csökkentését. Lehet, hogy ez a bővített újratermelés egyik kulcsmondata.
A kérdés költői, mindenki válaszolja meg maga. Persze léteznek további kulcsok
is, pl. az erkölcsi avulás, amihez persze a gyártók egyéb trükkökkel is
hozzájárulnak. Az én mobiltelefonom valószínűleg még hosszú évekig megfelelne,
csak az akkumulátora nem fogja bírni. De a készülékben az akkumulátor házilag
nem cserélhető …
Ahogy a
bevezetőben írtam, a tanulságokat – ha vannak – mindenki vonja le maga. De
nekem gyanús, hogy itt egy szervezett nagy átverésről van szó, amiben a
jogalkotók, a gyártók, a forgalmazók és a szervizek, szakemberek egyaránt reszt
vesznek. A dolognak mindenki károsultja, de egyben haszonélvezője is. Hiszen az
egyik oldalon fogyasztók vagyunk, de a másik oldalon jogalkotók, gyártók,
forgalmazók, szervízesek, szakemberek stb. vagyunk.
[1] Az
egyszerűsített gáztervnek vannak jogszabályi követelményei. Többek között az,
hogy az új kazán teljesítménye nem haladhatja meg a lecserélendő kazánét,
valamint a beszerelést végző szakember rendelkezzen erre vonatkozó engedéllyel.
[2] Szivárgó
áram esetén lekapcsolja a hálózatot. Nem egy régi építésű ház esetén a Fi relé
naponta többször is lekapcsol.
[3] Vannak
programok, ahol pályázni lehet támogatásért, ami a beruházás értékének 50%-a is
lehet. Nekem nem sikerült olyan programot találni, amire pályázhattam volna.
[4] Ez
kicsit drágább, mint egy Intel CORE i5 processzor ára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése