Svájci német




Múltkor azt kérdezte az egyik svájci ismerősöm: Nehéz neked a svájci német? Erre azt kértem tőle, hogy mondd már el légyszi svájci németül hogy "Felvettük".

- Mir händs uufgnoo.

- Na érted már miért nehéz?

Hogy hangzik ez "rendes" német nyelven? Wir haben (es) aufgenommen. Azon gondolkoztam aztán, vajon vissza lehet-e ezt adni németül nem beszélő magyar anyanyelvűeknek valahogy, és aztán az Egri csillagok egyik számomra emlékezetes mondata juttott az eszembe, amikor a kapuőrt hívják éjjel, aki sajnos éppen gatyában aludt őrködés helyett: "Gyüjjék kend üstöllést!" Ez kicsit visszaadja azt, hogy a svájci németben nemcsak máshogy hangzanak szavak, hanem sokszor teljesen más szavakat is használnak, amik a standard németből már kivesztek.

Honnan erednek ezek a markáns különbségek? Ha kicsit tudományosan is utánanézünk, egész egyszerű a magyarázat: a svájci német az alemann nyelvek egyik nyelvjárása, és ezekben a nyelvjárásokban bizonyos nyelvi fejlemények nem zajlottak le, így tulajdonképpen olyan nyelvi állapotok maradtak meg, amik a XII-XIII században beszélt középfelnémet nyelvet jellemezték. A fenti mondatból kezdő némettanulóknak is kitűnik, hogy az auf "fel" szó uuf formában maradt meg, (ez a korábbi alak), és ez a fajta megfelelés standard német au és svájci német uu között szabályszerű, (szinte) mindig érvényes: Haus ("ház") helyett Huus, Maus ("egér") helyett Muus[1]. Ráadásul ez a szabály még szélesebb körű: az au ~ uu pároshoz hasonlóan más hosszú magánhangzók is megmaradtak, míg ezek időközben más német nyelvjárásokban átalakultak kettőshangzóvá, így pl. s.n. wiis "fehér" std n. weiß, s.n. Fründ "barát", std n. Freund. Ezek a megfelelések szabályszerűek, de találunk kivételeket: s.n. Heu "szalma", Baum "fa", schneien "havazik" - itt a svájciban is kettőshangzókat találunk. A hangtani különbségek mellett nagyon érdekesek a svájci szókincs sajátosságai, szavak amiket a std. németben már nem találunk meg: luege "néz" (v.ö. angol look), gumpe "ugrik", keie "esik" (v.ö. német kippen).

Az egész kicsit olyan mintha az Ómagyar Mária Siralom szövegét próbálnánk megérteni, ami még leírva is igen nehéz, nemhogy beszélt nyelvként:

Ó én ézës urodum,

ëggyen-igy fiodum,

síróv ȧnyát teküncsed,

buábelől kinyúchchad!  

Mondhatnánk, tulajdonképpen egyszerűek a fenti szabályok, nem kell mást tennünk mint "futás közben" át- vagy visszakonvertálni ezeket a hangokat a megértéshez. Azt gondolom, hogy felnőtteknek ez egyáltalán nem triviális feladat, még azoknak sem, akik amúgy anyanyelvként beszélik a németet, de ez attól is függ Németország melyik részéről jött az illető.

Ahogy valószínűleg minden nyelvet a világon, az alemann nyelvjárásokat is politikai határoktól függetlenül beszélik, így Dél-Németországban (Baden-Württenberg, Bayern), de Nyugat-Ausztriában (Vorarlberg) is teljesen jól megértik a svájciakat, ottani kollegáimtól én is gyakran hallottam ilyeneket (leginkább azért mikor egymás között beszélnek), hogy "mir müend es aaluege" - azaz wir müssen es anschauen (meg kell néznünk ezt).

És hogy viszonyulnak a svájciak a nyelvjárásaikhoz? Nagyon büszkék rá! Nyelvjárásban beszélni nem csak természetes, de divat is lett, a szülők továbbadják berni, zürichi vagy graubündeni dialektusukat a gyerekeiknek, akik egymás között csak svájci németül beszélnek, hiába bámulnak órákon át youtube videókat, ahol egy népszerű német youtuber közvetít egy izgalmas minecraft harcot, vagy hiába a hivatalos tanítási nyelv a hochdeutsch az iskolákban. Nyelvjárásaikat a svájciak alapvetően kantonokhoz kötik, bár nyelvészeti szempontból ez természetesen nem állja meg a helyét, mindenesetre kiváló fülük van ahhoz, hogy megállapítsák ki hova valósi, sőt az Alpok hegyes-völgyes vidékein, ahol még az egyes falvak között is jelentős eltérések vannak, azt is megmondják, ki melyik völgyből jött.[2]  

Természetesen Svájcban is vannak magas presztízsű nyelvjárások, pl. a berni a közhiedelem szerint az egyik legmegbecsültebb tájszólás (bár egy felmérés szerint zürichi nyelvjárással könnyebb munkát találni :)). Az hogy a hochdeutsch mégsem lett az, annak egyrészt történelmi okai vannak.

A XIX. sz-ban még egyre inkább úgy tűnt, hogy a standard német lassan kiszorítja a svájci nyelvjárásokat, Zürichben, Baselben szinte csak "birodalmi" németet lehetett hallani, magukra valamit is adó szülők hochdeutsch-ot beszéltek gyerekeikkel. Aztán jött a vesztes első világháború, és később Németország fasizálódása egyre népszerűtlenebbé tette Németországot és a nyelvét, ekkortól kezdve a svájciak kultúrális védővonalként is tekintettek nyelvjárásaikra. A 60-as évekre aztán kimondottan divatossá vált a "Mundart", átszivárgott a médiába, iskolába, az egyházba, és lassan a svájci identitás egyik központi eleme lett. Mára ugyanúgy hozzátartozik a nemzeti büszkeségekhez, mint a svájci minőség vagy Roger Federer. Valószínűleg összefügg ezzel, hogy a svájciak szívesen veszik, ha egy nem német anyanyelvű próbál svájci németül beszélni, míg egy németnél ezt inkább elutasítással fogadják.[3]

Mindenesetre egyelőre nem kell attól tartani, hogy kihalnának ezek a nyelvjárások, nem úgy mint Svájc negyedik hivatalos nyelve a rétoromán, amit egyre kevesebben beszélnek, és a beszélők lassan feloldódnak a német-francia-olasz környezetben.

Megfejtés a képhez: Gratuliere! Wenn du das lesen kannst, kannst etwas, was 7.5 Milliarden Menschen auf der Welt nicht können - nämlich Schweitzerdeutsch. Geilesiech.

Magyarul: ha ezt el tudod olvasni, olyasmit tudsz, amit a világon 7.5 milliárd ember nem tud: azaz svájci németül. Az aláírás egy nagyon divatos svájci szleng, talán "cool arc"-nak lehetne fordítani, bár a siech nem a német Sicht-nek (kinézet) egy változata, hanem a siech "beteg" (vö. angol sick) szóra megy vissza. Egy másik szintén nagyon gyakran használt szókapcsolatból jobban kiderül eredete: dumme siech!  

Gáspár Csaba   



[1] Érdekes svájci német nemzetközi szó lett a müzli, ami tulajdonképpen azt is jelenthetné hogy egérke: s.n. Muus – std. n. Maus + alemann kicsinyítőképző “li”, ami a hosszú magánhangzókat palatalizálja, vö. Hüsli “házacska”. A szó eredete mégis máshol keresendő: a XIX. században egy aargaui orvos és táplálkozás-kutató Maximilian Oskar Bircher-Benner készítette el először saját müzli receptjét pácienseinek, aminek alapanyagát egy gyümölcspüré, azaz “Mus” alkotta.

[2] Ha valaki szeretné megtudni milyen svájci nyelvjárást beszél, akkor ez az app jó eséllyel kitalálja: www.dialaektaepp.ch

[3] https://www.nzz.ch/gruezi_wohl-1.6166489

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szinkronfordítás filmszakadás után

Fogyi társadalom

A Szófa júniusi lapszemléje