Csak mi vagyunk itt …

Dukkon Péter

Magas intelligenciájú gondolkodó gépek

 

E fenti fogalmat magyarul és angolul is rendszeresen használjuk, anélkül, hogy a mögötte lévő tartalommal tisztában lennénk. A mindennapi életben ez viszonylag kis nehézséget okoz, hiszen egy „gondolkodó” nem embert, hanem teremtett gépet (számítógépet) társítunk hozzá, ami a felmerülő problémákat valamilyen módon megoldja, vagy megkísérli megoldani. Az AI[1] már nagyon régen foglalkoztatja az embert. Szeretnénk létrehozni, de egyben félünk is tőle. Ez is egyfajta Frankeinstein‑szindróma. A Kempelen-féle sakkautomatától az önálló tudatra ébredő SkyNet-ig rengeteg féle módon, formában találkozhatunk AI-vel. Nem véletlen, hogy az első sikeres kísérletek valamilyen részleges intelligencia megteremtésére általában valamilyen emberek által játszott játékhoz – sok esetben a sakkhoz – kapcsolódnak. Biztos sokaknak megvan egy Garri Kaszparov és a Deep Blue névre keresztelt IBM számítógép közötti párosmérkőzés[2], amelyet egy ponttal (3,5:2,5) a számítógép nyert meg. Kaszparov volt a regnáló világbajnok. Atyai jóbarátom[3] mindig azt mondta, hogy lehetetlen olyan gépet csinálni, amelyik jobban sakkozik, mint az ember. Ez már annyira a múlt, hogy ma már nincs szükség speciális gépre, hogy megverje az embert. Erre sima PC is alkalmas valami jobb programmal. Mondhatja bárki, hogy ez még nem intelligencia. A programot emberek írták, és a gép csak simán végrehajtja a program utasításait. Még maradván a játékoknál, a következő lépcsőfok a GO nevű játék volt. „Az AlphaZero névre keresztelt program néhány órányi tanulás után három játék (sakk, go, sógi) regnáló gépi játékosát is legyőzte, méghozzá úgy, hogy a játékszabályon kívül semmit sem tápláltak bele előre, vagyis minden lépés az algoritmus saját kreativitásán, improvizációján múlt. Az egyéves eredmények részleteit a Science folyóiratban közölték.”[4] Az a tény, hogy a játékszabályokon kívül semmit sem programoztak előre, megfelel egy nagyon fontos kritériumnak, miszerint a mesterséges intelligencia legyen képes önállóan tanulni. Persze mindenki mondhatja, hogy ez csak játék, de mi lesz akkor, ha az AI olyan feladatokkal találkozik, ahol a játékszabályok nem vagy csak alig ismertek.

Kaszparov a gép ellen

Az AI-vel még a múlt század közepén egy Alan Turing nevű zseniális angol matematikus foglalkozott.

Alan Mathison Turing (IPA: [ˈælən ˈmæθɪsən ˈtjʊəɹɪŋ], Maida Vale, London, 1912. június 23. – Wilmslow, Cheshire, Anglia, 1954. június 7.) angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására. Megalkotta az általa megfogalmazott Turing-gép fogalmát. Szabályba foglalta a ma már széles körben elfogadott Church–Turing-tézist, ami szerint minden számítási modell és gyakorlati számítási modell azonos a Turing-géppel vagy annak részegységével. Turing először az 1936-ban megjelent On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem című cikkében publikálta az elméletét.^[9][10] A második világháború alatt sikeres erőfeszítéseket tett a német rejtjelkódok feltörésére. A háború után az egyik legkorábbi digitális számítógép létrehozásán fáradozott, és közreadott több provokatív írást, például a Computing Machinery and Intelligence címűt, amelynek az első sora újszerűen gondolatébresztő volt „Azt javaslom megfontolásra, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?”^[11] (Turing-teszt).
Wikipedia

A Turing teszt lényege, hogy az AI egy ötperces beszélgetés során meg tudja-e győzni a kérdezőt arról, hogy ő gondolkodó emberi lény.[5] Ha visszatérünk a játékokhoz, ma már inkább arról kell meggyőzni az embert, hogy a játszótársa nem gép. Korábban szívesen sakkoztam levélben külföldi partnerekkel. Ma már nem sakkozunk. Az nem érdekes, hogy kinek van jobb számítógépe, sakkprogramja. Aztán a napi élet egyéb területein is találkozhatunk az AI jelenséggel. Két vagy három éve olvastam, hogy a Columbia egyetem tanulmányi osztályán a túlterheltség csökkentése érdekében olyan új munkatársat alkalmaztak, aki a diákság ügyes-bajos dolgaival foglalkozott, de csak e-mailben lehetett hozzá fordulni. Évvégén a gyerekek értékelték a tanulmányi osztály dolgozóit. A legmagasabb értékelést az új munkatárs kapta. A rábízott feladatokat határidőre elintézte, udvarias és empatikus volt, az információkkal nem élt vissza. Ez a munkatárs egy számítógépes program volt. Hasonlóan jó tapasztalatokat szereztem a Magyar Telekom Wanda nevű munkatársával kapcsolatban. Idáig kétszer beszéltem vele. Az első alkalom elég nyögvenyelős volt. Bosszantott is. A második alkalommal internet elérési problémámmal kapcsolatban villámgyorsan intézkedett. Nem kellett nyomógombos készülékemen semmit benyomkodni, nem kért MT számot, stb. Villámgyorsan azonosított, megállapította hogy a NET valóban nem érhető el. A javításról azonnal intézkedett. Wanda is egy AI, aki megfigyel, tapasztal, tanul és intézi a rábízott dolgokat. Vagy itt van az önvezető autó. Az USA-ban a Tesla gépkocsiknál[6] az önvezetés már rutin feladat. A napokban büntettek meg valakit, aki Kaliforniában az autója hátsó ülésén hernyózott, miközben az autója önállóan haladt az autópályán. A bírságolás után kijelentette, hogy sokkal jobban megbízik az önvezető autóban, mint az emberi pilótákban. És valóban, a levezetett kilométerekre vetítve a gép sokkal kevesebb balesetet okoz, mint az ember.

                                                                                    Önvezető autó

Ma már az élet szinte minden területén találkozhatunk az AI-vel. Az internetes kereséseknél, az on-line vásárlásoknál a mesterséges intelligencia úgy van jelen, hogy szinte észre sem vesszük. A keresőmotorokkal úgy társalgunk, mintha emberek lennének. Okostelefonjaink lassan valóban okosabbak lesznek, mint mi. Talán a nyelvi korlátok leküzdésében is komoly szerepet kaphat a gépi intelligencia. A profi fordítóprogramok nagyon megkönnyíthetik a kommunikációt. Fel sem tűnik, de a Google kereső a magyarul feltett kérdéseinkre sokszor a nem magyar oldalak közül is jelenít meg találatokat. Az önvezető autót, a személyi asszisztenseket korábban már érintettük.

Nézzük mi van még:

-        Orvostudomány:

o   Diagnosztika,

o   Műtéti eljárások pl. mikrosebészet,

o   Betegápolás és ellátás.

-        Okosotthonok.

-        Okos háztartási gépek.

-        Gyártás robotokkal.

-        Logisztika és automatizált raktározás, rendelés, készletfeltöltés.

-        Közlekedés szervezés, irányítás és szabályozás.

-        Közigazgatás.

A felsorolás talán végtelen. Az űrkutatást, a hadviselést még nem is említettük. Nagyon közeli a pillanat, amikor az ember és számítógép összekapcsolhatóvá válik. A köznyelvben a biológiai lény  és gépi elemek összekapcsolását kiborgnak hívják.

A mesterséges intelligencia bekéredzkedik a művészetbe is. Gép által szerzett zenemű már több műfajban is született. Azt hiszem van már gép által készített festmény és szobor is. Közel a pillanat, amikor megszületik az első AI által jegyzett regény. A nagy álmodó Isaac Asimov: Én a robot című könyvében már megálmodta dr. Suzanne Calvin személyében a robotokra szakosodott pszichológust. A szakember már megvan, igény is lesz rá.

Előbb – utóbb eljön a pillanat, amikor nem lesznek olyan gépek, amelyek nem teljesítik a Turing tesztet. Kérdés, hogy mi emberek tudjuk-e majd teljesíteni a teszt gépi megfelelőjét?

---

[1] A továbbiakban az angol AI rövidítést használom a fogalom megnevezésére.

[2] 1977-ben volt.

[3] Dr. Sallay Roland FIDE mester

[4] qubit.hu 2018-12-13

[5] A Turing tesztről, illetve a tesztek eredményeiről pl. a Wikipediaban lehet olvasni. A fenti definíció csak egy egyszerű interpretációja a tesztnek.

[6] A Tesla Magyarországon is tudja.